[hs width=640 height=380]http://3.bp.blogspot.com/--nhI3N63Cgs/UWkZPK-t-1I/AAAAAAAACAk/X_bHGmmfWB0/s1600/Download%2BCall%2Bof%2BDuty%2B2%2B%2BPC%2BGame%2B%28www.Greedy-Gamers.com%29.jpg[/hs]
A játék – akárcsak az elsõ – három hadjáratot tartalmaz, melyet egy-egy átlag katona szemszögébõl élhetünk meg. A szovjeteknél Vaszilij Ivánovics Koszlov közlegény, a briteknél John Davis õrmester, az amcsiknál pedig Williem Taylor hadnagy várja, hogy a bõrébe bújva megmentsük Európát a fasizmus véres karmaitól. A három hadjárat további küldetésekre oszlik fel, azok pedig kisebb fejezetekre (ezen a fejezetek jelentik tulajdonképpen a pályákat). Ezek közül az orosz kampány a legrövidebb, mindössze három küldetést tartalmaz. A második helyet az amerikaiak foglalják el, míg a leghosszabb a britek kálváriája négy viszonylag hosszú küldetéssel. Hogy miért viszonylag? Nos csak azért, mert a játék úgy önmagában is elég rövid lett. Egy ügyesebb délutánon végig is lehet rajta menni, és tény ugyan, hogy elég intenzív akciót és élményt ígér a kb. 10-12 órás végigjátszás, szerintem ez akkoris problémát jelent, pláne, hogy manapság szinte minden várt játék fájóan rövidre sikerül. Engem pedig egyáltalán nem vigasztalnak azok a kijelentések, mikszerint „a minõség a lényeg", meg „akkor tovább kellett volna fejleszteni". Félreértés ne essék, én pl. imádom a Fahrenheit-et, mely szintén csak egy két napig tartott a gép elõtt. De az egy kalandjáték volt, mely megmozgatta az agyamat is. Egy FPS-ben ez nem feltétlenül szokott elõfordulni (kivétel persze akad), és éppen ezért, mint vásárló, követelem, hogy a cucc kössön le hosszú ideig, lepjen meg folyton, és ne érezzem úgy, hogy sokkal többre vágyom. Ha a Doom 3-nak, Quake 4-nek, vagy Half-Life 2-nek sikerült, akkor a szintén igen magas költségvetésû Call of Duty 2-nek miért nem? Érdekes…
Call of Duty 2 Gameplay
Lehet tesztelni! 
