A Nemzeti Erõforrás Minisztérium adatai a szakorvosok elvándorlásáról nem tükrözik a valós helyzetet, az egészségügyi ellátórendszer katasztrofális állapotban van - összegezhetõ a Magyar Orvosok Szövetségének és a Magyar Rezidens Szövetségnek a diagnózisa. A STOP a MOSZ elnökét kérdezte.A Nemzeti Erõforrás Minisztérium az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adataira támaszkodva cáfolja a szakmai szervezetek állítását, miszerint idén sokkal több szakorvos távozott volna külföldre, mint korábban: a növekedés összességében nem éri el az egy százalékot sem. A NEFMI által hivatkozott statisztika szerint mindössze hat fõvel több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz az idei elsõ félévben, mint tavaly ugyanebben az idõszakban.
Ezzel szemben a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az általa összegyûjtött csaknem tízezer kérdõíves válasz alapján úgy látja, hogy 500 szakorvos mindenképpen távozik az országból az idén, közel háromezren, a rezidensek közül pedig még többen fontolgatják ezt a lehetõséget.
Bélteczki János, a MOSZ elnöke rámutatott, hogy külföldi munkavállalás engedélyeztetéséért nem csak az említett hivatalhoz lehet fordulni, amely illeték fejében végzi az adminisztrációt, hanem a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) is, ahol illetékfizetési kötelezettség nincs. - Feltételezem, hogy a túlnyomó többség a MOK-hoz nyújtotta be ilyen igényét, és sok az olyan szakorvos, aki már felmondott a munkahelyén, de még nem jelezte szándékát a külföldi munkavállalásra - mondta a MOSZ-elnök.
A szakorvosok elvándorlása évek óta zajlik, méghozzá növekvõ tendenciával. Szakmai szervezetek robbanásszerû távozási hullámot prognosztizálnak 2012 januárjától, ami beláthatatlan következményekkel jár a magyar egészségügyre nézve. Jelenleg közvetlenül az ellátásból hiányzik 3 ezer orvos, amit súlyosbít, hogy az egészségügyi hiányszakmák már most is olyan szûk szakembergárdával mûködnek. Hogyha onnan akárcsak néhány százan távoznak, a betegellátás kerül veszélybe, ami összeomláshoz vezethet.
- Hiába van elég nõgyógyász, ha nincs elég altatóorvos, hiába van elég sebész, ha az onkológia nem támaszkodhat elég patológusra. Sokkal bonyolultabb a helyzet, semmint egyszerû számszaki kérdés - állítja Bélteczki János, hozzátéve: éppen a stratégiai, nem hálapénzes szakterületek fenyegetettek leginkább a létszámhiánytól. Ráadásul a külföldi elszívó erõ is pont e területeken a legintenzívebb.
A már említett NEFMI-adatok szerint növekedett ugyanakkor azoknak a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, azért, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. A MOSZ elnöke úgy véli, a hazánkba készülõ külföldi orvosok nem pótolhatják a távozó hazai szakembereket. - Nem látom a NEFMI által jelzett tendenciát, bár az is jó, ha három helyett hat fõ kéri a magyarországi munkavégzéshez az elismertetést, de számuk nem elég az ezres nagyságrendben távozók pótlására - állítja Bélteczki.
Ami leginkább aggasztó, hogy a fiatal szakorvosok közül döbbenetesen kevesen helyezkednek el a magyar egészségügyben, amiben a MOSZ-elnök szerint a NEFMI által kezdõ szakorvosok számára elindított ösztöndíjrendszer sem jelent majd áttörést. Az elsõ lépésben 600 fõre kiírt pályázatra közel 24 ezer orvos és 80-90 ezer egészségügyi szakdolgozó jut, ami elenyészõen kevés.
Már most katasztrofális a helyzet. Ha nem rendezik a bérviszonyokat, a fekvõbeteg-ellátó rendszer rettenetes adósságát, a mûködõképesség fenntartását, az amortizációs kérdéseket, a magyar egészségügy nem tud tovább mûködni. Azonnali szerkezeti reformok és jelentõs anyagi ráfordítás együtt menthetik meg a rendszert - összegez Bélteczki János a MOSZ-elnök.
Fentieket alátámasztja Papp Magornak, a Magyar Rezidens Szövetség elnökének korábbi elõrejelzése, miszerint 2013-ra mintegy 4 ezer orvos tûnik el a hazai ellátórendszerbõl.
Forrás:
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=915087
